AUSZTRÁLIA A-TÓL Z-IG

A Világ Legfehérebb Homokú Tengerpartja: Hyams Beach, Jervis bay!

2014. július 11. 01:58 - AtoZ

A blogírás egyik legnehezebb része a címadás, hiszen a rengeteg információ között manapság csak arra kattintunk, ami figyelemfelkeltő, hatásvadász, valami szenzációt ígér. Szerencsére az ausztrál kontinens sokszor segít abban, hogy ne kelljen órák hosszat ötletelni egy ütős címen. Vegyük például a mostani bejegyzésünket: A Világ Legfehérebb Homokú Tengerpartja. Komolyan. (így, csupa nagy kezdőbetűvel, hogy még hatásosabb legyen!). Ugyanis ez a tengerpart ténylegesen itt van Ausztráliában, Sydney-től 200 km-re délre, és az a neve, hogy Hyams Beach. Utána lehet nézni, benne van a Guinness rekordok könyvében, pont. Nincs vita.

P6289100-W1200.jpg

Két hete, Zoli 2. szemeszterének vizsgái után elmentünk megnézni magunknak ezt a fehérséget. Hyams Beach igazából csak egy a rengeteg gyönyörű tengerparti strand közül Jervis bay-nél, úgyhogy egy egész hétvégét szántunk a környék felfedezésére (kb. egy hónapot simán el lehetne ott tölteni). Az egyetlen „apró” bökkenő az utazással az volt, hogy itt Ausztráliában jelenleg éppen tél van. Na persze azért ezt ne úgy képzeljétek, hogy befagynak a tavak, esik a hó, minden szürke és a jegesmedvék bejönnek a belvárosba kajáért kuncsorogni. Az itteni, egészen pontosan Sydney és környéki tél olyan, mint egy kellemes tavasz otthon Magyarországon. Napközben 15-18 fok, estére pedig 5-8 fok, általában szerencsére napos, száraz, ritkán rövid esővel, gyakrabban erős széllel, ami viszont csökkenti a hőérzetet elég jelentősen. Így volt ez ezen az ominózus hétvégén is, szép napsütéses idő 15-18 fokkal, viszont komoly, 30-40 km/órás szelekkel. Sebaj, ez minket nem tántoríthatott el attól, hogy pénteken lemenjünk egy kellemes, ultrarendezett kempingbe, hogy ott egy kijelölt helyen leparkoljuk az autónkat, és abban aludjunk a hétvégén.

 

Kicsit azért tartottunk az esti hidegtől az autóban, de szerencsére ez a félelmünk végül nem igazolódott be, köszönhetően a jó meleg kétszemélyes hálózsákunknak és a nemrég használtan vásárolt önfelfújós derékaljnak. Az Ezüst Nyilunk (Holden Commodore kombi) ismét remek szolgálatot tett, kényelmesen elfértünk a csomagtartóban a hátsó ülések lehajtásával.

 

Miután pénteken már csak este érkeztünk meg, ezért ismét nem láttuk, hogy milyen környéken is vagyunk. Reggel szokás szerint volt nagy meglepetés, a kempingünk konkrétan közvetlenül az öböl egyik mesés tengerpartja mellett volt, így a csipás szemünk első fényimpulzusát a tengerről visszatükröződő nap adta. Soha rosszabb ébredést… :) És ha ez még nem lenne elég, akkor a reggeli teafőzésünk közben az autó mellett egyszercsak arra lettünk figyelmesek, hogy pár ember erősen mutogat a tenger felé. Felnéztünk, és akkor megláttuk, hogy bent a vízben, kb. 20 méterre a parttól delfinek lubickolnak. Mert miért ne? :)

 

Jervis bay-ről talán annyit érdemes tudni, hogy eredetileg az őslakosok szent területe volt, amit „természetesen” az angol telepesek a 18 század végi érkezésük után gyorsan el is vettek, és kitelepítették őket egy másik helyre. Aztán sokáig nagy csönd, a terület nem nagyon fejlődött. A 20. században beindultak az események, elkezdődött a környék betelepítése, fejlődése, köszönhetően a remek adottságainak. 1915-ben New South Wales régiója az öböl egy részét odaadta az épülő fővárost (Canberra) magába foglaló Nemzetközösségi Kormányzatnak (Commonwealth Government), mivel Canberra az egyetlen ausztrál „megyei” főváros, ami a szárazföld belsejében fekszik, és nincs tengerpartja (Melbourne, Perth, Darwin, Sydney, Adelaide, Brisbane és Hobart mind tengerparti kapcsolattal rendelkezik). Aztán folytatódott a környék betelepítése és szinte hihetetlen, de ebben az egzotikusan gyönyörű öbölbe szerették volna megépíteni Ausztrália első atomerőművét. Már a földmunkák is megkezdődtek, aztán néhány évtizednyi huzavona után szerencsére végleg elvetették a tervet, úgyhogy Jervis bay megmaradt eredeti pompájában (thanks God!). Ma Ausztrália egyik kedvelt turisztikai helye, lehet búvárkodni, figyelni a vonuló bálnákat, strandolni, és megtekinteni a Világ Legfehérebb Homokú Strandját, Hyams beach-et.

Nyílván mi is elmentünk megnézni ezt magunknak, és a napos, viszont szeles időnek köszönhetően viszonylag kevés tipikus ázsiai fotózkodós csoportot találtunk a strandon. Tényleg lenyűgöző volt a kis tengerpart, de hogy tényleg ez lenne a legfehérebb homokú a világon, nos, ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudjuk. Mi tavaly a thai Koh Lipe-n még ennél is fehérebbnek láttuk a homokot, sőt, ott még napszúrást is kaptunk miatta. Igazából valószínűleg normál emberi szem nem tudja megkülönböztetni, hogy akkor ez a homok most mennyivel fehérebb egy másik hasonlóan fehér homoknál, de elhisszük, ha a marketingesek azt állítják, hogy. Ez. Itt. A. Legfehérebb!


 

Marketingesek ide-vagy-oda, nekünk nem a Hyams beach tetszett a legjobban, hanem a Murrays beach (ide akartak atomerőművet telepíteni, brrrrrr!) és a Cave Beach. Hogy miért? Lássuk csak:

Murrays beach:

 

Cave beach:

Kérdés van? :))))) És ez még "csak" három strand volt abból a kb. 100-ból, ahova szépen le lehet menni sétálni, napozni, ellenni, mint a befőtt. 

 

Vasárnap eredetileg el akartunk menni egy bálnanézős hajóra, de aztán a borsos ára miatt inkább kihagytuk. A hajót. A bálnanézést nem. Ugyanis megláttunk még szombaton egy plakátot, hogy vasárnap reggel az O.R.R.C.A. nevű szervezet (beszédes név) az egyik világítótoronynál tartja a szokásos éves bálna népszámlálását. Komolyan. Úgyhogy be is csatlakoztunk, mivel nem tudjuk, ti hogy vagytok vele, de mi még nem láttunk bálna népszámlálást. Soha.

 

A számlálás nagyon egyszerűen zajlott. Adva volt a szervezetből 8-10 távcsöves, ágyúméretű-objektíves szakember, akik a világítótorony mellől folyamatosan hesszelték a vizet, és keresték a bálnafújásokat a víz felszínén. Ez alap esetben viszonylag könnyű lenne, hiszen a nagy kék vízen a fehér szökőkút szépen észrevehető. Azonban az óriási szélnek köszönhetően a tenger nagyjából 3-4 méterenként fehéren fodrozódott, így a bálnamegfigyelés a hard-core fokozatba lépett. Mi is meresztettük a szemünket ezerrel, és kb. minden 5. másodpercben azt hittük, hogy na, az ott egy bálnafújás. De nem. Viszont ekkor a segítségünkre sietett egy bálnanézős hajó (konkrétan amire nem fizettünk be a magas ára miatt), mivel a műszerei segítségével az pontosan be tudta mérni, hogy hol vannak a bálnák, így elég volt csak a hajó közvetlen környezetét vizsgálni. És igen, egyszercsak megláttuk a tipikus „szökőkutakat” a bálnákkal együtt.

 

Bár nagyon kellett továbbra is a szemünket mereszteni, hogy lássuk a bálnákat, ahogy a felszínre jönnek levegőt venni, így is felemelő élmény volt. El is határoztuk, hogy Sydney-ben majd mindenképpen részt veszünk egy ilyen bálnanézős hajós túrán, mivel ott olcsóbban lehet jegyet venni a nagyobb keresletnek köszönhetően.

A Bodri Nesönel Park (azaz Booderee National Park) területén fekszik még egy arborétum is, ami így június végén nem volt éppen top formában, de azért egy kellemes sétát mindenképpen megért, ráadásul újra láttunk wallaby-kat (olyanok, mint a kenguruk, csak kisebbek), bébivel az erszényben.

Ezek után szépen elindultunk hazafele, de szerencsére rájöttünk, hogy bizony úton Sydney-be még van egy program, amin érdekes lehet részt vennünk. Ez pedig az Illawarra Fly TreeTop Walk volt, ami gyakorlatilag egy 500 méteres erdei séta a fák koronáinak magasságába épített fém függőhídrendszeren. Huhh, ezt nehéz volt körülírni. A terület, ahova ezt az elképesztően robosztus szerkezetet felépítették, már önmagában is 700 méter magasan található, de a 25-50 méterrel a föld fölé emelkedő kilátókról egészen elképesztő látvány tárul a látogatók elé. Parázni nem kellett a magasban a függőhidakon, mert az építtetők állítása szerint akár 280 km/órás szélnek is ellenáll, és elbír akár 800 wombatot is! Igen, 800 wombatot, ez szerepelt a hivatalos információs anyagon. Utánanéztünk, egy wombat az nagyjából 30 kg, úgyhogy 24 tonna a teherbírása a szerkezetnek. Szóval megnyugodhattunk, mivel bár erősen fújt a szél, de azért a 280 km/órát nem érte el, mi meg nem vagyunk összesen 24 tonna. :)


 

Egyébként ez a program 25 AUD / fő lett volna, viszont mi tavaly vettünk egy Merlin kártyát a Sydney Akváriumban, így egy éven keresztül ingyen mehetünk be mind ide, mind az akváriumba, sőt még pár egyéb helyre is. Tökéletesen megéri azoknak, akik hosszabb időt töltenek Ausztráliában…

 

Úgyhogy habár a lelkünket is kifújta a szél a hétvégén, de totálisan feltöltődve értünk vissza Sydney-be egy újabb remek hétvége után. És még annnnnnnyira, de annnnnnnnyira kevés helyen jártunk Ausztráliába, hogy valószínűleg nem fogunk unatkozni a közeljövőben sem.

7 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://azausztralia.blog.hu/api/trackback/id/tr326498651

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

crovaxascendanthero 2014.07.11. 07:35:31

Ezek a marketingesek, Zoli... :)))

AtoZ 2014.07.11. 12:13:06

@crovaxascendanthero: Hát most mondd meg!! :) Bagoly mondja verébnek, mi? ;)

menkon 2014.07.13. 09:16:01

Ez az elso blogbejegyzes, amit olvastam toletek, de nagyon tetszik! Van/lesz folytatas is?

mojoking77 2014.07.13. 12:10:34

A bejegyzes jo lett, bar a cim talan tul hatasvadaszra sikerult, de hat ez van..
Jervis Bay valoban gyonyoru, es "kozel" is van Sydney-hez (persze relativ, de nem olyan messzi).
Amit nem ertek, mirt nem bereltetek szallast? Fillerekbol kijon, pont mert nagyon nincs szezon, es alig vannak a kempingekben.. ar vagul is nem az en dolgom...
A balna lest ne nagyon sajnald, bar egy elmenynek elmegy, de felesegem is kb 15 perc utan hanyta el magat eloszor, es nem utoljara aznap. Mi "szerencsesek" voltunk, mert kimondottan kozel tudtunk kerulni hozzajuk, de ennek pont az volt a hatranya, hogy az amugy is eros hullamzast meg jobban megdobtak...
Nem irtad (en meg nem olvastam utana), ugye nem kovettetek el a hibat, hogy nem fizettetek elo az egy eves National Park programra? Kb 3-4 park belepo arabol egesz evben az osszeset hasznalhatjatok.
Befejezesul, csak hogy egy kicsit en is kotekedjek, egy link, toletek kb 3 ora repuloutra, ahol tenyleg a legfeherebb homok talalhato (hyams bays-en kicsit inkabb szurkes feher arnyalatu...), es akiknek konkretan az egyetlen exportcikke a feher homok, amit Hawaii-ra szallitanak innen.....
www.youtube.com/watch?v=ZSyaVLr7K28&feature=related

AtoZ 2014.07.14. 04:09:13

@mojoking77: Szia Mojoking! A hatásvadász cím okát az első bekezdésben magyaráztuk el, lehet, hogy nem jött át rajta az önirónia, de annak szántuk. :) A "fillérekből kijön" hozzászólásod jelenleg a mi pénztárcánkra jelenleg még nem vonatkozik, akárhogy is kerestünk kempingben egyszerű kabint/bungalót, 70-80 AUD/éjszaka alatt bizony sehol sem volt. És azért 140-150 AUD egy hétvégére nekünk most még sok, inkább vállaltuk a 25 AUD / éjszakáért a kocsiban alvást. A fehér homokkal kapcsolatban meg továbbra is azt tudjuk mondani, hogy azok alapján, amiket találtunk a neten, tényleg a Hyams beach a legfehérebb:
en.wikipedia.org/wiki/Hyams_Beach,_New_South_Wales
www.smh.com.au/news/new-south-wales/gazing-onto-the-worlds-whitest-sands/2005/12/31/1135915721025.html
open.abc.net.au/posts/hyams-beach-71ss4ch
A Guinness rekordok könyvét nem találtuk meg on-line, úgyhogy lehet, hogy van némi ferdítés, szívesen vesszük, ha találsz a fenti linkeknél megbízhatóbb forrást a Te általad említett strand mellett.

AtoZ 2014.07.14. 07:20:48

@mojoking77: Jaigen, egy kérdésedre még nem válaszoltunk: a Booderee National Park-ra nem érvényes az éves NSW National Park belépő: www.environment.nsw.gov.au/annualpass/QAannualpass.htm

AtoZ 2014.07.14. 09:04:37

@Nikolett Menkó: Igen, rendszeresen jelentkezünk. Nagyjából havi 2x. Többször szeretnénk, de az időnk egyenlőre nem engedi... :)
süti beállítások módosítása