Melbourne Cup, minden évben november első keddjén, immár 154 éve folyamatosan. Ez a világ legnagyobb összdíjazású handicap típusú lóversenye. Handicap, azaz a különböző lovakra különböző nagyságú súlyokat raknak azok korábbi eredményei alapján, 51 és 58.5 kiló között. Gyakorlatilag a verseny idejére leáll Ausztrália, mindenki a TV előtt ül, vagy egy étteremben, szórakozóhelyen, a fogadóirodákban, esetleg egy lóversenypályán követi az eseményeket.
A versenynap fő műsorszáma a délután 3 órakor induló futam, amelyre a világ minden tájáról érkeznek versenylovak és zsokék, hiszen a verseny összdíjazása 6.2 millió dollár, az első helyezett pedig 3.6 millió dollárt visz haza. A táv 3200 méter, és ezt 3-3,5 perc alatt teszik meg a lovak. A versenypályán több, mint 100.000 ember követi végig a futamokat.
A mostani versenyt nagy meglepetésre egy német ló (Protectionist) egy angol zsokéval (Ryan Moore) nyerte, ideje 3:17 volt.
Ami nagyon vicces, hogy ez egy óriási kiöltözős társasági esemény, mindenki teljesen kikeni magát, és olllllyan hajdíszeket aggatnak magukra a hölgyek, hogy az már az abszurdum határát súrolja. Konkrétan az ausztrál kalapkészítő ipart nagyjából ez az egy esemény tartja fent.
És ugye ha már társadalmi esemény, akkor mindenki pezsgőzik, borozik, sörözik, ahogy a csövön kifér. Ennek természetesen meg is van az eredménye viszonylag hamar, a kora délután még csitti-fitti ruhába felöltözött hölgyek délután 4-re általában padlót fognak az alkoholtól, és csúsznak másznak a földön. Nem egy szép látvány.
Azonban az idei versenyt sajnos beárnyékolta egy elég szomorú esemény: az egyik legígéretesebb ló a célba érkezése után nem sokkal összeesett és meghalt. Ezzel azonnal fellángolt a minden évben előkerülő vita a lóversenyekkel kapcsolatban, miszerint a versenylovakat nem ritkán hajszolják túl. A verseny 154 éves történelme során már 125 ló halt meg nem sokkal a verseny után. Azért ez elég ijesztő szám… :(
