Ismét egy eseménydús hét, felejthetetlen élményekkel és érzelmi hullámvasúttal. Először is lemerültünk a mélybe, és megnéztük milyen állapotban van a Nagy-korallzátony közvetlen közelről. Majd megtörtént az, amitől az egész út alatt tartottunk: lerobbantunk Pufival, ami miatt 2 napot vesztettünk a tervezetthez képest. Viszont így is sikeresen eljutottunk a híres Airlie beach-hez, ahol felpattantunk egy repülőre, hogy felülről is megszemléljük a korallokat és lefényképezzük a már kiscsilliárdszor lekapott szív alakú zátonyt (is). Intenzív egy hét volt, nem vitás…

Az előző hetünk a kontinens közepén teljes egészében a vörös szín jegyében telt, viszont a 14. héten nagy örömünkre színt váltottunk: immár a kék (tenger) és a zöld (esőerdők) uralták a környezetünket az ország keleti partján. Végre eljutottunk Cairns-be, a Nagy-korallzátony kapujába és megtaláltuk a Paradicsomot a Daintree Nemzeti Park személyében, ahol az örök dilemmánkra, miszerint tenger vagy erdő, választ kaptunk. Ugyanis ott az elképesztően buja és dús esőerdő közvetlenül egy álomszép tengerpartba torkollik. Nem volt könnyű eljönnünk Daintree-ből…