Vivid Sydney. Szemkápráztató fények, zseniális épület fényfestések, kiváló zenei események, alternatív kiállítások, harsány összművészeti fesztivál. Mindezt a világ egyik legszebb városában, Sydney-ben, immár ötödik éve.
Idén nagyjából 1 millió ember látogatta meg a 3 hetes rendezvényt, amelyet Sydney üzleti negyedében és kikötőjében tartottak, több helyszínen, aminek keretében egyébként minden nap este 6 órától le is zárták a belváros egy részét az autóforgalom elől. El kell ismerni, az ausztrálok nagyon tudnak rendezvényeket szervezni…
A fesztivál ki nem mondott apropója nagy valószínűség szerint az, hogy itt júniusban és júliusban konkrétan tél van. Azaz kevés turista érkezik a világ többi részéről, hiszen ki hagyná ott a 30+ fokos horvát tengerpartot a 10+ fokos Sydney-ért! Úgyhogy erre kitalálták az ausztrálok, hogy rendezzünk egy fesztivált, amiért akár még a hideg ellenére is érdemes meglátogatni Sydney-t! Not a bad idea!
És valóban, megéri a fesztiválért ellátogatni Sydney-be! A 3 hét alatt ugyanis minden nap este 6 és éjfél között felgyulladnak a lámpák, tengernyi kivetítők, és a város központja átalakul egy óriási színes forgataggá, hömpölygő tömegekkel, igazi fesztiválhangulattal.
A rendezvény talán három legérdekesebb programja idén az Operaház és a Kortárs Művészeti Múzeum zenés fényfestése, valamint a Harbour bridge „kiszínezése”.
A leglátványosabbnak mindenképpen az Operaház fényfestése nevezhető, hiszen az egyedi formájából adódóan fantasztikus lehetőségek vannak benne. Na, ezt az idei fényfestő csapat maximálisan ki is használta, volt ott minden, kígyópikkely, sematikus építési rajz, az épület vízzel való elárasztása, cápatámadás, stb. Ráadásul a vetítést bizonyos pontokról nézve egy direkt erre a célra összemixelt zene is kísérte, így téve teljessé a multimédiás hatást. Íme néhány kép és egy kis videón a vetítésről:
Zoli személyes kedvence a Kortárs Művészeti Múzeum fényfestése volt, egyrészt a high-tech látványvilága miatt, másrészt a zseniálisan összerakott, néhol erősen pszichedelikus chill-out zene miatt. Szavakkal teljesen visszaadhatatlan, nézzétek meg inkább a képeket és egy videót róla:
A legkülönlegesebb pedig mindenképpen a Harbour bridge kiszínezése volt, amit ráadásul a partról bárki átszínezhetett egy különleges irányítópultból. Odamentél (sorbanálltál), és egy óriási touch screen-en kiválaszthattad, hogy a híd melyik része milyen színű legyen. Ingyen. For fun. És utána Te, és még pár százezer ember megcsodálhattátok a művedet, legyen az bármennyire is össze nem illő színkavalkád. :)
A másik központi helyszín a Darling harbour szórakoztató negyed volt, ahol óránként játszottak be egy vizi-show-t, lézerekkel, tüzijátékokkal és vízpárára vetített képekkel. Igazából ez számunkra nem volt túl izgalmas, ahogy láttuk a kisgyerekes családok élvezték jobban a fesztivál ezen részét. A hangulat elképzeléséhez pedig itt a videónk a show-ról:
A fesztivál azonban nem csak kültéren zajlott, rengeteg beltéri party, beszélgetés, előadás, kiállítás is a részét képezte a rendezvénynek. Mi a Kortárs Művészeti Múzeum „You imagine what you desire” című kiállítását néztük meg, annak ellenére, hogy biztosak voltunk benne, hogy nagyjából a kortárs művek felénél fel fogjuk magunkat idegesíteni, mondván, hogy „ez most komoly, mert viccnek kicsit durva…”. Valahogy így is lett, bár szerencsére az idegeskedés helyett már csak röhögni tudtunk azon, amikor pl. egy óriási teremben, 270 fokban, teljes falon kivetített zenés videókon egyszer csak megjelent egy HIDEG (ez fontos!) vízben lengedező, khhhm, khhhm, mondjuk csak ki, férfi nemi szerv, hosszú perceken keresztül. Rendkívül bizarr jelenet volt, különösen a meditatív aláfestő zenének köszönhetően.
Na, de azért voltak szórakoztató és látványos kiállítási tárgyak, performance-ok is, amikből íme egy kis képösszeállítás:
Összességében véve tényleg zseniális dolog ez a Vivid Sydney, és számítások szerint ráadásul még anyagilag is kifejezetten jövedelmező, habár nyílván lehetetlen pontosan kiszámolni a fesztivál miatt érkező látogatók pontos költségeit. Mindenesetre sokaknak lenne mit tanulnia az ausztrál programszervezőktől, az egyszer biztos.
