Sydneyben ez egy minden évben megrendezésre kerülő időszakos kiállítás közvetlenül a part mentén. Ilyenkor a part egy kb. 2 kilométeres szakaszon szoborparkká változik. Mintegy 100 ausztrál és külföldi művész hatalmas szobrait, installációt állítják ki.  A kiállítás a Bondi beach-től indul, és a Coogee sétányon a Tamarama-ig tart. Az eredeti ötlet onnan származik, hogy egy ausztrál művész, David Handley Prágában élt és annyira megfogta őt egy helyi kültéri kiállítás, hogy szeretett volna egy hasonlót Ausztráliában létrehozni. Sikerült, sőt azóta idén 17. alkalommal valósult meg ez a gyönyörű kiállítás a csodálatos tenger és a csipkézett parti sétány látványával a háttérben. Hát jól tudtak helyszínt választani, az biztos. És „természetesen” a kiállítás ingyenes (mint sok művészeti kiállítás Sydney-ben)…

Azóta hogy megérkeztünk Sydneybe a napjaink az alapozással és a környékkel való barátkozással teltek. Sok barátunktól kaptunk itteni kontaktokat, amiket ezúton is köszönünk, hisz a beilleszkedésben és a újrakezdésben nagyon sokat segít. Az első hetek az impulzusok, ötleteket, tudnivalókat gyűjtésével, valamint többnyire városban lófrálással telt, illetve a neten nézelődtünk, lakást kerestünk.

A város továbbra is csodálatos, nagyon szédítően zsongó élet van, az emberek fesztiválokon vesznek részt, a parkokban találkozgatnak, sportolnak, sütögetnek családilag nagy vegyes társaságokban. A Bondi beach már most tele van fürdőzőkkel, sportolókkal. Hétágra süt a nap, ezerrel virágzanak a fák, tavasz van, nincs mese. Minden helyi mezítláb, legfeljebb pacskerban jár, rövidgatya, esetlen egy ujjatlan póló. Andi addig jutott, hogy néha már egy pulcsit levett, de biztos, ami biztos azért azt is mindig a táskában hurcolta, emellett a sál, mellény, farmer, cipő még pár napig alap szett volt (neki, Zoli a másik véglet, neki általában mindenhol melege van… jó pár vagyunk :)). 

Bondi beach, egy "csendes" tavaszi szombaton:

Kezdjük az egészet azzal, hogy 2013-ban egy 6 és fél hónapos hátizsákos dél-kelet ázsiai körutazás (részletek: azazsia.blog.hu) után megérkeztünk haza, Budapestre július 15-én. Azóta eltelt 3 hónap és újra útra keltünk, ezúttal Ausztráliába.

De ne szaladjunk ennyire előre, mert bizony pár dolog történt az újabb út előtt. Először is meg kellett hozni a döntést, menjünk-e vagy sem. Ezen elvacilláltunk néhány hétig. A gondolkodás már az ázsiai utazásunk utolsó állomásán indult, mikor is 3 hetet Sydney-ben és Brisbane-ben töltöttünk. Nagyon megtetszett nekünk Ausztrália, a nyugodtnak, kiegyensúlyozottnak, stressz mentesnek látszó életforma, plusz még mindkettőnkben dübörgött a mehetnék, a kalandvágy, a világlátásra, utazásra való igény.

Nos, ez most egyenlőre rövid lesz, ugyanis éppen próbáljuk a cuccainkat bepakolni úgy, hogy 2x20 kg jöjjön ki a feladható poggyász súlyára, de még nem tudjuk, hogy fog ez sikerülni. Mivel a Singapore Airnél minden egyes plusz kiló (a megengedett 20-on felül) 60 USD-be kerül, így észnél kell lennünk, mert a végén még többet fizetnénk egy extra pólóért, mint amennyiért tudnánk egy újat venni. Úgyhogy most küzdünk. Aztán október 16-án, este 7-kor elindulunk, első körben Frankfurt, aztán Szingapúr, végül a végállomás, Sydney!

Az elkövetkezendő években ezen a blogon követhetitek nyomon ausztrál kalandjainkat, életünket, kihívásainkat, sikereinket.

Lesz majd szép egyedi fejléce a blogunknak, sok-sok kép, reméljük érdekes sztorik és utazások.

Legközelebb már valószínűleg Sydney-ből jelentkezünk talán pénteken, de inkább a hétvégén...

Akkor most irány vissza pakolni... :)

u.i.: aki nem ismerné a hátterét ennek az utazásnak, annak javasoljuk átolvasni az AZAZSIA.BLOG.HU blogunkat... :)