Itt a vége. A Nagy Ausztrál Körtúránk utolsó másfél hetének beszámolója következik. Elképesztő, hogy amire annyit vártunk, amiről hónapokat álmodoztunk, amibe annyi energiát tettünk bele, az elérkezett a végéhez. És hát micsoda utolsó hét, teli újabb élményekkel, meglepetésekkel. Ahogy a keleti parton haladtunk délnek Sydney felé, útközben beugrottunk Ausztrália legismertebb rum gyárába, eltöltöttünk három mesés napot a világ legnagyobb homokszigetén, Fraser Islanden. Ezután elvarázsoltan utaztunk tovább és pár nap alatt végigzúztunk a keleti parton a gazdagok nyaralóhelyétől, Noosa Head-től kezdve, Brisbane-en és Gold Coaston keresztül, Byron Bay-en át egészen az örök kedvenc strandunkig, Mungo Brush-ig. Végül pedig visszatértünk oda, ahonnan 115 nappal és 29000 km-rel korábban elindult életünk egyik legnagyobb kalandjára.

Voilá! Hosszú szünet után végre újra sikerült leülnünk, és megírnunk egy blogbejegyzést. Az apropó pedig az, hogy nemrég ünnepeltük a Sydney-be való megérkezésünk harmadik évét, így igazán dukált már egy kis összefoglaló erről az időszakról.

Hogy kicsit felpezsdítsük ezt a bejegyzést, kitaláltuk, hogy a gondolatainkat egy képzelt riport keretében osztjuk meg Veletek. Úgyhogy át is adjuk a szót a Riport Ernőnek és a válaszolóknak, Andinak és Zolinak (azaz magunknak…).

Amikor 2013-ban elindultunk hátizsákkal Ázsiába fél évre, azt gondoltuk, hogy ennyi utazás meg világlátás biztosan hosszú időre elég lesz. Nem így lett, Ausztrália keresztülhúzta a számításainkat. Az ázsiai utazásunk végén csupán 3 hetet töltöttünk el Sydney-ben, de ez elég volt ahhoz, hogy rögtön azon kezdjünk gondolkozni, hogyan tudnánk ide visszajönni. Hamar meg is találtuk a módját, a tanulói vízum mellett döntöttünk. Egy MBA végzettség már korábban is a tervek között szerepelt Zolinak, úgyhogy összekötöttük a kellemeset a hasznossal, és a Sydney-i Holmes Institute-ot választottuk a képzésre. Tavaly október közepén érkeztünk meg Sydney-be, így immár több, mint egy éve vagyunk itt.  Úgyhogy itt az idő egy kis visszatekintésre, mi is történt velünk ezalatt az egy év alatt, és hogyan látjuk most Ausztráliát, azon belül is Sydney-t. Ezen felül igyekszünk pár tippet is megosztani az itteni élettel kapcsolatban azoknak, akik szintén egy hasonló kalandot terveznek Ausztráliába. (Figyelem, ez egy igencsak hosszú, és SZUBJEKTÍV bejegyzés lesz, mi szóltunk… :))

Na? Szabad a gazda? Segítünk kicsit. A világ egyik legikonikusabb épülete. Évente kb. 7 millió látogatóval. Ausztráliában. Azon belül is Sydney-ben.

Innen már valószínűleg könnyen kitalálható, hogy bizony a Sydney Operaházról van szó. És igen, döbbenetes, de az eredetileg tervezett 7 millió dollár helyett végül 102 millióba került, valamint a 6 évre prognosztizált folyamat végül 16 év alatt készült el.